A Kétágú síp bizonyos fokig folytatása Orbán gyerekeknek írott könnyű zongoradarabjainak, amelyeket Lakos Ágnes zongoraiskolája számára komponált, s amelyeket Varázserdő címmel az Editio Musica Budapest 2011-ben külön kötetben is megjelentetett (Z. 14742). Ezúttal azonban a zeneszerző jelentősen mást és többet vállalt, mint a korábbi gyerekdarabjaiban. Egyfelől nem kezdők számára komponált darabokat, hanem haladóbb növendékeknek, akik mögött már legalább háromévi zongoratanulás áll. Másfelől itt nem a zongoratechnika fejlesztését tűzte ki célul, hanem a különféle polifon műfajok és kompozíciós eljárások (imitáció, fúga, torlasztás, tükörfordítás, augmentáció és diminúció, kettős ellenpont, látens polifónia, kettős- és hármasfúga, cantus firmus-technika stb.) módszeres bemutatását. A sorozat darabjain keresztül Orbán közvetlen, gyakorlati módon vezeti be a növendékeket a polifon zene rejtelmeibe, s ezzel végső fokon már magának a zeneszerzésnek a mesterségébe avatja be őket.

A sorozat pedagógiai hasznát jelentősen növeli, hogy a zeneszerző minden darab előtt röviden ismerteti s egy-egy szemléletes illusztrációval meg is világítja a bemutatásra kerülő polifon eljárást. Orbán magyarázatai a legkevésbé sem tankönyvszagúak, hanem vállaltan személyes-szubjektív szövegek, tele a zeneszerzői praxisból leszűrt tanulságokkal és egyéni asszociációkkal. Ugyanolyan szellemben íródtak, mint maguk a darabok: miközben tökéletesen betöltik a maguk pedagógiai, egyúttal egyéni ízű, szellemes és ihletett zenedarabok, amelyeket öröm játszani.

Az alábbi hangfelvételek a ciklus bemutatóján készültek 2013. május 3-án Szentendrén a zeneiskolában. A zeneiskolások a művek első verzióit játsszák, amelyeket a szerző a hangverseny hatására néhol megváltoztatott.